Passzív tűzvédelmi álmennyezetek fajtái és jellemzői

Álmennyezetek
Passzív tűzvédelem
Álmennyezetek tűzvédelme

A passzív tűzvédelem részeként az álmennyezet magában foglalja a burkolatot és a tartószerkezetet, beleértve a függesztéseket, a rögzítő elemeket és az esetleges szigetelést is. Az álmennyezet általában nem minősül az épületszerkezet részének, hanem a tetőszerkezetet vagy a felette lévő szint födémének alját elrejtő felületként alakítják ki.

Az álmennyezetet akár közvetlenül is rögzíthetik a szerkezethez, arról függesztve, vagy önhordó megoldást alkalmazhatnak. Az álmennyezet szerepe a tűzvédelemben hozzájárul az épület vagy egy adott helyiség vízszintes térelhatárolásához.

A vízszintes térelhatárolás rendkívül fontos, mivel segít megakadályozni, hogy a tűz és a forró gázok átterjedjenek egyik szintről a másikra, ezzel időt adva az épület felső szintjein (tűz esetén a legveszélyesebb területen) tartózkodóknak a biztonságos menekülésre.

Kép az álmennyezeten terjedő tűzről

Hogyan válassza ki a legjobb tűzvédő álmennyezetet projektjéhez?

Kép az álmennyezeten terjedő tűzről

Többféle célú és felhasználású álmennyezet létezik, melyekkel növelhető az épület biztonsága. A megfelelő választás elsősorban a helyiség tűzvédelmi besorolásától és az álmennyezet felhasználási céljától függ (mekkora a meglévő elemek vagy az önmagában tűzgátló álmennyezet tűzállósági teljesítményéhez való hozzájárulás), de figyelembe kell venni az akusztikus és az esztétikai tényezőket is.

Általános szabályként elmondható, hogy az álmennyezetet a tűzvédelmi vizsgálati jelentésben, illetve a besorolási jelentésekben leírtaknak megfelelően kell telepíteni, ideértve a függesztési és rögzítési rendszereket is. Továbbá az álmennyezet burkolatának területéhez képest a szerelvények és illesztések által elfoglalt teljes terület nem növelhető, és nem lépheti túl a burkolatban a legnagyobb tesztelt nyílásméretet. Tehát, ha az álmennyezetet 10 négyzetméterenként egy lámpatestre vizsgálták, az alkalmazás során a helyszínen is ugyanezt az arányt kell használni. Ha e nélkül tesztelték, akkor nem használhatók lámpatestek. Ugyanez az elv érvényes a további rögzítésekre vagy a speciális áttörésekre.

A passzív tűzvédelmi álmennyezetek fajtái

Az álmennyezetek folyamatos burkolásúak, illetve mozaikos és rácsos rendszerűek lehetnek (600 × 600 mm vagy 600 × 1200 mm); állhatnak egyetlen építőlemezből vagy különböző termékek (pl. merev építőlemez és ásványgyapot stb.) kombinációjából.

Alapvetően az álmennyezetek következő négy alaptípusa használatos a tűzvédelmi stratégia részeként:

Így néz ki a nem vagy nehezen éghető álmennyezet

Nem éghető, illetve nehezen éghető álmennyezetek

Így néz ki a nem vagy nehezen éghető álmennyezet

Az ilyen típusú álmennyezetek fő célja annak megakadályozása, hogy a lángok átterjedjenek a tetőre, illetve a helyiség tűzterhelésének korlátozása. Ezek besorolását a "tűzzel szembeni viselkedésre" vonatkozó helyi szabványok szerint végzik el. A tűzzel szembeni viselkedés (tűzvédelmi besorolás) az anyag éghetőségéhez és gyúlékonyságához, azaz a tűz terjedésének elősegítéséhez kapcsolódik.

Ebben a tekintetben a legjobb besorolás a következő: „nem éghető” (pl. A1 az Euroclass vagy hasonló besorolás szerint). Az Európai Unió osztályozási rendszere az építési termékek esetén az EN 13501-1 szerint 7 tűzvédelmi osztályt határoz meg (A1, A2, B, egészen F-ig), melyek különböző teszteken és úgynevezett referencia-forgatókönyveken alapulnak.

Ezek a termékek nem járulnak hozzá a passzív tűzvédelemhez, viszont jól használhatók a tűzmegelőzési stratégia részeként.

A csak a tűzvédelmi osztály szerint besorolt álmennyezet nem használható a helyiség elemei tűzzel szembeni ellenállásának növelésére. A tűzvédelemhez használt álmennyezetek a tűzvédelem és a tűzmegelőzés kombinálása érdekében lehetnek éghetetlenek.

Példa a függesztett álmennyezetre – miként növeli a teherhordó elem tűzállóságát.

Függesztett álmennyezetek, amelyek fokozzák a teherhordó elemek tűzállóságát (tűzvédelmi rendszerek)

Példa a függesztett álmennyezetre – miként növeli a teherhordó elem tűzállóságát.

Ezeket az álmennyezeteket „vízszintes védőmembránoknak” is nevezik, és képesek fokozni a vízszintes szerkezeti elemek tűzállósági teljesítményét akár 1, 2 vagy több órán keresztül (R 60; R 120). Pontosabban, az álmennyezet által védett teherhordó elemek tűzállósági teljesítmény-besorolása az üregen belüli vagy magán az elemen mérhető hőmérsékleten alapul (európai vizsgálati szabvány: EN 13381-1), a besorolás az EN 13501-2 szabvány szerint történik.

Az ilyen típusú álmennyezeteket főként a vasbeton födémeket hordozó acélgerendák, a teherhordó vasbeton födémek, illetve bizonyos esetekben a fafödémek védelmére használják.

Az ilyen álmennyezetek előnye, hogy különböző típusú teherhordó elemek védelmére is használhatók széles körű, közvetlen felhasználási területen. A tűzállóságot fokozó funkció csak akkor áll fenn, ha a rendszert pontosan a tűzvédelmi tesztek eredményeinek megfelelően telepítették, ideértve a felfüggesztést (a függesztő rendszert), a membrán és a fali/sarokpanelek közötti csatlakozásokat, a kapcsolatokat és a réstömítő anyagokat.

A tűzgátló tetőszerkezet részét képező álmennyezet (üreg nélküli) – modell

Az álmennyezet mint a tűzgátló tetőszerkezet alkotóeleme, üreggel vagy üreg nélkül

A tűzgátló tetőszerkezet részét képező álmennyezet (üreg nélküli) – modell

Ezek az álmennyezetek a teljes rendszer (tető/födém + álmennyezet) részének tekintendők, és a tűzvédelmi besorolás csak a (tesztelttel megegyező vagy hasonló) teljes teherhordó szerkezetre vonatkozik. A besorolást tehát a teljes rendszer kapja, amely a felső szerkezetet, a felfüggesztő vagy rögzítő elemeket, valamint az alsó membránt vagy álmennyezetet is magában foglalja.

Ebben az esetben az álmennyezet meghatározása: „a burkolat és a tartószerkezet összessége, beleértve a függesztéseket, a rögzítő elemeket és az esetleges szigetelést”.

Az álmennyezetet akár közvetlenül is rögzíthetik a szerkezethez, illetve arra függeszthetik, akár szabadon felfekvő megoldást is alkalmazhatnak. Függesztett álmennyezet esetén rendkívül lényeges az üreg magassága (az álmennyezet felső síkja és a födém, a tető vagy a tartószerkezet alsó síkja közötti távolság), amelynek legalább olyan magasnak kell lennie, mint a tesztnél használt esetben: ez a magasság növelhető, de nem csökkenthető.

A teljes tetőrendszer – az álmennyezetet is ideértve – integritását, szigetelését és teherbíró képességét (REI) vizsgálni kell. A szerkezeti épületelem esetében a maximális nyomaték és a nyíróerő nem lehet nagyobb, mint a tesztelt helyzet esetén volt.

Csak abban az esetben helyezhető el éghető vagy szigetelőanyag az üregben, ha ugyanazt a mennyiséget alkalmazták a tűzállósági vizsgálatnál.

Európában e tető- vagy födémrendszerek tesztelését az EN 1365-2 szabvány szerint végzik.

Az ilyen rendszerek általában akár 120 percnyi tűzellenállást (REI 120), vasbeton födémek esetén pedig akár 180 percet (REI 180) is tudnak biztosítani.

FONTOS: A tűzvédelmet fokozó funkció csak akkor áll fenn, ha a rendszert pontosan a tűzvédelmi tesztek eredményeinek megfelelően telepítették, ideértve a felfüggesztést (a függesztő rendszert), a membrán és a fali/sarokpanelek közötti csatlakozásokat, a kapcsolatokat és a réstömítő anyagokat.

Példa a független álmennyezetre (mennyezeti membránra)

Független álmennyezet (vízszintes membrán)

Példa a független álmennyezetre (mennyezeti membránra)

Meghatározása szerint az álmennyezet „az épület nem teherhordó eleme, amelyet a vízszintes tűzelválasztás biztosítására terveztek”. Az álmennyezet önálló tűzállósági besorolással rendelkezik, védelmet biztosít a felülről és/vagy alulról érkező tűz ellen. Ez azt jelenti, hogy ezek az álmennyezetek önmagukban, a felettük lévő épületelemektől függetlenül is bírnak tűzállósággal.

Az álmennyezetek lehetnek akasztókkal felfüggesztve, vagy közvetlenül a tartókeretre rögzítve, illetve szabadon felfekvő megoldás is alkalmazható.Európában ezeket a tető- vagy födémrendszereket az EN 1365-2 szabvány szerint tesztelik, a besorolás az EN 13501-2 szabvány szerint történik.

A rendszereknek (álmennyezet + felfüggesztő/rögzítő alkotórészek) biztosítaniuk kell az integritást és a szigetelési teljesítményt, függetlenül a födémtől (általában EI 30 vagy EI 120). Szintén lényeges a tűz elleni védelem iránya, ami irányulhat felülről lefelé a → b, alulról felfelé a ← b vagy mindkét oldalról a ↔ b.

Ezek az álmennyezeti rendszerek lehetővé teszik az álmennyezeti üregbe telepített eszközök védelmét. Pontosabban, az álmennyezetnek védenie kell a helyiség vagy a folyosók tüzétől a mennyezeti üregbe telepített eszközöket; ugyanakkor szükséges lehet a tűzzel szembeni ellenállás a folyosó megóvására az álmennyezet fölött elhelyezkedő égő villamos kábelektől és más eszközöktől.

A tűzvédelmi besorolás csak akkor érvényes, ha a rendszert pontosan a tűzállósági tesztek eredményeinek megfelelően telepítették, ideértve az akasztókat (a függesztő rendszert), a membrán és a fali/sarokpanelek közötti csatlakozásokat, a kapcsolatokat és a réstömítő anyagokat.

Az EI besorolású álmennyezetek nem tekinthetők ugyanolyannak, mint a REI besorolású teherhordó födémek, tűz- és hőgátló képességeik ellenére. Az EI besorolású álmennyezeteket az EN 1364-2 szabvány szerint tesztelik, míg a REI besorolású födémeket teljes terhelés mellett az 1365-2 szabvány szerint, így azok védik az építmények szerkezeti elemeinek teherhordó képességét is.

Szakértő műszaki támogatása Promat

Segítünk önnek projektjében

Szakértő műszaki támogatása Promat

További kérdése van?

Nem biztos benne, hogy melyik terméket válassza projektjéhez? Forduljon műszaki tanácsadó részlegünkhöz!

 

MŰSZAKI SEGÍTSÉGET KÉREK >>