Passzív tűzvédelem - minden tűzbiztonsági stratégia fontos eleme

Passzív tűzvédelem
Tűzvédelem
Tűzbiztonság
Tűzállóság
Tűzszakaszokra bontás
Tűzzel szembeni viselkedés

A passzív tűzvédelem a tűzbiztonság fontos része, ami pedig a biztonságos épületek építésének rendkívül fontos tényezője. Magába foglalja azon különféle intézkedések együttes hatását, amelyeket egy épületnél megterveznek és megvalósítanak, valamint amelyeket az épületet használóknak megtanítanak.

A tűzvédelem fontossága miatt a legtöbb ország részletes jogszabályokat dolgozott ki a tűzvédelemmel kapcsolatos építési követelményekre vonatkozóan. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az építmények megépítése során átfogó tűzvédelmi stratégiát vegyenek figyelembe, így tűz esetén védve az emberi életet és megkönnyítve a károk számszerűsítését. A Promat küldetése az, hogy megismerje és megértse minden egyes ország konkrét szabályozását, és teljes körűen bevizsgált passzív tűzvédelmi megoldásokat fejlesszen ki a helyi előírásoknak megfelelően, valós helyzetekre.

Az épület tűzszakaszokra bontása - alaprajz és oldalnézet

Mi a passzív tűzvédelem?

Az épület tűzszakaszokra bontása - alaprajz és oldalnézet

A tűzvédelem minden tűzbiztonsági stratégia fontos része, és magában foglalja az aktív tűzvédelmet (észlelés, elfojtás) és a passzív tűzvédelmet (szerkezeti tűzvédelem, tűzszakaszokra osztás).

A passzív tűzvédelem a szerkezeti tűzvédelmen és tűzszakaszokra bontáson alapul, és lehetővé teszi a bent tartózkodók biztonságos kijutását az épületből, illetve a tűzoltók bejutását az épületbe.

A szerkezeti tűzvédelem biztosítja tűz esetén az épület szerkezeti elemeinek stabilitását (pl. acélgerendák / acéloszlopok vagy fagerendák / faoszlopok). Ez a megfelelő termékek – pl. tűzvédő lemezek, hő hatására habosodó festékek vagy habarcsok – szerkezeti elemekre való felhordásával vagy burkolásával történik.

A tűzszakasz az épület egy meghatározott tere, amely korlátozza a tűzterjedést és füstterjedést. A tűzszakaszok méretét és számát az egyes országok nemzeti építési szabályzata határozza meg az aktív védelem módja, alapterület vagy légköbméter, a rendeltetés és az egyes szinteken lévő éghető anyagok mennyiségének függvényében. Az építési szabályzatok országonként eltérőek. A tűzszakaszok mindig függőlegesek (tűzgátló álpadló / álmennyezet / födém) és vízszintesek (tűzgátló falak). Mivel az épületekben számos közműre is szükség van, bizonyos nyílásokat/áttöréseket hoznak létre ezekben a határoló szerkezetekben, amelyek kialakításának tűzvédelmi szempontból egyenértékűnek kell lennie. Kézenfekvő és szem előtt lévő védelmi elem a tűzgátló ajtó. De ha többféle közmű (pl. kábelek, csövek, csatornák stb.) halad át egy szerkezeten, a tűzszakasz tömítettségét akkor is biztosítani kell az áttörések megfelelő tömítésével.

Az áttörések tömítése leggyakrabban több termék kombinációjával történik: pl. bevonatok, habarcsok, mandzsetták, borítások, tűzvédelmi tömítések vagy tűzvédelmi masszák. A Promat teljes fali és födémrendszereket tesztel, amelyekben az összes lehetséges közműáttörés megjelenik.

Tűzvédelmi előírások

A Magyarországon érvényes tűzvédelmi építési szabályok és törvénykezések a következők: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról.

Táblázatsablon az osztályba soroláshoz az EN 13501-2 osztályozási szabvány szerint

Tűzvédelmi tesztek és REI

Táblázatsablon az osztályba soroláshoz az EN 13501-2 osztályozási szabvány szerint

Mivel minden rendszer tűzállósági vizsgálaton esik át, az eredmény egy bizonyos fokú tűzállóság, amelyet a tűzvédelmi besorolás értéke mutat meg. Minden vizsgálati szabvány (EN/ASTM/BS/...) világosan meghatározza, miként kell megadni a tűzvédelmi besorolást a jelentésekben. Az EN 13501 szabványsorozat meghatározza az osztályozás bemutatását, amelyet az alábbi sablon szerint kell elkészíteni:

Teherhordó elemek esetében az alkalmazott terhelést és/vagy terhelési szintet kiegészítőleg kell a jelölésben szerepeltetni. Az áttörések tömítése és a lineáris hézagtömítés esetében további elemekre van szükség, mint pl. a csőáttöréseknél a csővégek konfigurációja, a hézagoknál pedig a szélesség.

A legfontosabb definíciók: integritás (E), szigetelés (I) és teherhordó képesség (R) az EN 13501-2 5.2 fejezete szerint.

Az elemek integritását érő hatások ábrázolása

Integritás (E)

Az elemek integritását érő hatások ábrázolása

Az az idő befejezett percben kifejezve, amely alatt a vizsgálati minta a teszt során megtartja elválasztó funkcióját anélkül, hogy a minta felületéhez tartott vattalap meggyulladna, a rések tágassága egy mértéket meghaladna, vagy a felület túloldalán folyamatos lánggal égés lépne fel.

Tűzben lévő felület képe

Szigetelés (I)

Tűzben lévő felület képe

Az az idő befejezett percben kifejezve, amely alatt a vizsgálati minta a teszt során fenntartja elválasztó funkcióját anélkül, hogy a tűznek ki nem tett felületén a kialakuló átlaghőmérséklet legalább 140°C-kal meghaladná a kezdeti átlaghőmérsékletet; vagy hőmérséklete bármely ponton legalább 180°C-kal meghaladná a kezdeti átlaghőmérsékletet. Kis felületek esetén (pl. hézagtömítések) az átlagos hőmérséklet-emelkedés nem releváns, és a hőszigetelés csak a maximális hőmérsékletet (180°C) jelenti.

Teherhordó szerkezeti elem

Teherhordó képesség (R)

Teherhordó szerkezeti elem

A szerkezeti elem azon képessége, hogy egy bizonyos időtartamig ellenáll a tűznek meghatározott mechanikai hatások alatt, egy vagy több felületen anélkül, hogy veszítene szerkezeti stabilitásából.

Tűzállósági teljesítmény besorolások

Az EI 120 tűzállósági teljesítmény azt jelenti, hogy a rendszer tűz esetén nem engedi át a szerkezeten a lángokat (E) 120 percig, illetve a hőt és a lángokat (I) 120 percig. Az E 120 és EI 90 tűzállóság jelentése: integritás (E) – lángok átjutása – 120 perc, és szigetelés (I) – hő és lángok átjutása – 90 perc.

A tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály közötti különbség ábrázolása

Mi a különbség a tűzállósági teljesítmény és a tűzvédelmi osztály között?

A tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály közötti különbség ábrázolása

A tűzállósági teljesítmény a szerkezeti stabilitás megőrzése mellett a tűz vagy hatásainak az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra való terjedésének megakadályozása – ezt minden rendszernél tesztelik.

A tűzvédelmi osztály termékenként méri az anyag viselkedését, és azt, hogy mennyire segíti elő a tűz növekedését. Ez pl. szállodaépületekben fontos, ahol a bútoroknak, függönyöknek, szőnyegeknek stb. nem éghetőnek vagy kevéssé éghetőnek kell lenniük. A passzív tűzvédelmi anyagoknak nem kell nem éghetőnek lenniük, mert tűzvédelmi teljesítményüket tűzállósági vizsgálat ellenőrzi a megfelelő rendszerben. A Promat termékeket a tűzvédelmi osztály szempontjából is teszteljük.

Szakértő műszaki támogatása Promat

Segítünk a projektben

Szakértő műszaki támogatása Promat

Kérdése van a passzív tűzvédelemmel, a tűzállósági teljesítménnyel vagy a tűzvédelmi osztállyal kapcsolatban?

Ha igen, keresse fel műszaki tanácsadó részlegünket most!

 

MŰSZAKI SEGÍTSÉGET KÉREK >>