Passzív tűzvédelem - minden tűzbiztonsági stratégia fontos eleme

Passzív tűzvédelem
Tűzvédelem
Tűzbiztonság
Tűzállóság
Tűzszakaszokra bontás
Tűzzel szembeni viselkedés

A passzív tűzvédelem a tűzbiztonság fontos része, ami a biztonságos épületek építésének rendkívül fontos tényezője. Magába foglalja azon különféle intézkedések együttes hatását, amelyeket egy épületnél megterveznek és megvalósítanak, valamint amelyeket az épületet használóknak megtanítanak.

A tűzvédelem fontossága miatt a legtöbb ország részletes jogszabályokat dolgozott ki a tűzvédelemmel kapcsolatos építési követelményekre vonatkozóan. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az építmények megépítése során átfogó tűzvédelmi stratégiát vegyenek figyelembe, így tűz esetén védve az emberi életet és megkönnyítve a károk számszerűsítését. A Promat küldetése az, hogy megismerje és megértse minden egyes ország konkrét szabályozását, és teljes körűen bevizsgált passzív tűzvédelmi megoldásokat fejlesszen ki a helyi előírásoknak megfelelően, a valós helyzetekre.

Az épület tűzszakaszokra bontása - alaprajz és oldalnézet

Mi a passzív tűzvédelem?

Az épület tűzszakaszokra bontása - alaprajz és oldalnézet

A tűzvédelem minden tűzbiztonsági stratégia fontos része, és magában foglalja az aktív tűzvédelmet (észlelés, elfojtás) és a passzív tűzvédelmet (szerkezeti tűzvédelem, tűzszakaszokra osztás).

A passzív tűzvédelem a szerkezeti tűzvédelmen és a tűzszakaszokra bontáson alapul, és lehetővé teszi a bent tartózkodók biztonságos kijutását az épületből, illetve a tűzoltók bejutását az épületbe.

A szerkezeti tűzvédelem biztosítja tűz esetén az épület szerkezeti elemeinek stabilitását (pl. acélgerendák / acéloszlopok vagy fagerendák / faoszlopok). Ez a megfelelő termékek – pl. tűzvédő lemezek, hő hatására habosodó festékek vagy habarcsok – szerkezeti elemekre való felhordásával vagy burkolásával történik.

A tűzszakasz az épület egy meghatározott tere, amely korlátozza a tűz és a füst terjedését. A tűzszakaszok méretét és számát az egyes országok nemzeti építési szabályzata határozza meg az alapterület vagy légköbméter és az egyes szinteken lévő éghető anyagok mennyiségének függvényében. Az építési szabályzatok országonként eltérőek. A tűzszakaszok mindig függőlegesek (tűzgátló álpadló / álmennyezet / födém) és vízszintesek (tűzgátló falak). Mivel az épületekben számos közműre is szükség van, bizonyos nyílásokat/áttöréseket hoznak létre, amelyeket aztán tűzvédelemmel kell ellátni. Kézenfekvő és szem előtt lévő védelmi elem a tűzgátló ajtó. De ha többféle közmű (pl. kábelek, csövek, csatornák stb.) halad át egy szerkezeten, a tűzszakasz tömítettségét akkor is biztosítani kell az áttörések megfelelő tömítésével.

Az áttörések tömítése leggyakrabban több termék kombinációjával történik: pl. bevonatok, habarcsok, mandzsetták, borítások, tűzvédelmi tömítések vagy tűzvédelmi masszák. A kulcskérdés itt az, hogy ezek az anyagok miként reagálnak egymásra. A Promat teljes fali és födémrendszereket tesztel, amelyekben az összes lehetséges közműáttörés megjelenik.

Tűzvédelmi előírások

Természetesen bármilyen passzív tűzvédelmi rendszer csak annyit ér, amennyire a telepítés/beépítés folyamata megfelelő volt. Minden országban a helyi tűzvédelmi építési szabályzat és jogszabályok alkalmazandók:

  • 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
Táblázatsablon az osztályba soroláshoz az EN 13501-2 osztályozási szabvány szerint

Tűzvédelmi tesztek és REI

Táblázatsablon az osztályba soroláshoz az EN 13501-2 osztályozási szabvány szerint

Mivel minden rendszer tűzállósági vizsgálaton esik át, az eredmény egy bizonyos fokú tűzállóság, amelyet a tűzvédelmi besorolás értéke mutat meg. Minden vizsgálati szabvány (EN/ASTM/BS/...) világosan meghatározza, miként kell megadni a tűzvédelmi besorolást a jelentésekben. Az EN 13501 szabványsorozat meghatározza az osztályozás bemutatását, amelyet az alábbi sablon szerint kell elkészíteni:

Teherhordó elemek esetében az alkalmazott terhelést és/vagy terhelési szintet kiegészítőleg kell szerepeltetni. Az áttörések tömítése és a lineáris hézagtömítés esetében további elemekre van szükség, mint pl. a csőáttöréseknél a csővégek konfigurációja, a hézagoknál pedig a szélesség.

A legfontosabb definíciók: integritás (E), szigetelés (I) és teherhordó képesség (R) az EN 13501-2 5.2 fejezete szerint.

Az elemek integritását érő hatások ábrázolása

Integritás (E)

Az elemek integritását érő hatások ábrázolása

Az az idő befejezett percben kifejezve, amely alatt a vizsgálati minta a teszt során megtartja elválasztó funkcióját anélkül, hogy a minta felületéhez tartott vattalap meggyulladna, a rések tágassága egy mértéket meghaladna, vagy a felület túloldalán folyamatos lánggal égés lépne fel.

Tűzben lévő felület képe

Szigetelés (I)

Tűzben lévő felület képe

Az az idő befejezett percben kifejezve, amely alatt a vizsgálati minta a teszt során fenntartja elválasztó funkcióját anélkül, hogy a tűznek ki nem tett felületén a kialakuló átlaghőmérséklet legalább 140 °C-kal meghaladná a kezdeti átlaghőmérsékletet; vagy hőmérséklete bármely ponton legalább 180 °C-kal meghaladná a kezdeti átlaghőmérsékletet. Kis felületek esetén (pl. hézagtömítéseknél) az átlagos hőmérséklet-emelkedés nem releváns, és a hőszigetelés csak a maximális hőmérsékletet (180 °C) jelenti.

Teherhordó szerkezeti elem

Teherhordó képesség (R)

Teherhordó szerkezeti elem

A szerkezeti elem azon képessége, hogy meghatározott mechanikai hatások alatt egy bizonyos időtartamig ellenáll a, tűznek egy vagy több felületen anélkül, hogy veszítene szerkezeti stabilitásából.

Tűzállósági teljesítmény besorolások

Az EI 120 tűzállósági teljesítmény azt jelenti, hogy a rendszer tűz esetén nem engedi át a szerkezeten a lángokat (E) 120 percig, illetve a hőt és a lángokat (I) 120 percig. Az E 120 és EI 90 tűzállóság jelentése: integritás (E) – lángok átjutása – 120 perc, és szigetelés (I) – hő és lángok átjutása – 90 perc.

A tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály közötti különbség ábrázolása

Mi a különbség a tűzállósági teljesítmény és a tűzvédelmi osztály között?

A tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály közötti különbség ábrázolása

A tűzállósági teljesítmény a szerkezeti stabilitás megőrzése mellett a tűz vagy hatásainak az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra való terjedésének megakadályozása – ezt minden rendszernél tesztelik.

A tűzvédelmi osztály termékenként méri az anyag viselkedését, és azt, hogy mennyire segíti elő a tűz növekedését. Ez pl. szállodaépületekben fontos, ahol a bútoroknak, függönyöknek, szőnyegeknek stb. nem éghetőnek vagy kevéssé éghetőnek kell lenniük. A passzív tűzvédelmi anyagoknak nem kell nem éghetőnek lenniük, mert tűzvédelmi teljesítményüket tűzállósági vizsgálat ellenőrzi a megfelelő rendszerben. A Promat termékeket a tűzvédelmi osztály szempontjából is teszteljük.

Szakértő műszaki támogatása Promat

Segítünk önnek projektjében

Szakértő műszaki támogatása Promat

Kérdése van a passzív tűzvédelemmel, a tűzállósági teljesítménnyel vagy a tűzvédelmi osztállyal kapcsolatban?

Ha igen, forduljon műszaki tanácsadó részlegünkhöz!

 

MŰSZAKI SEGÍTSÉGET KÉREK >>