Tűzgátló elválasztások - határt szabnak a tűz terjedésének

Tűzelválasztások
Tűzszakaszokra bontás
Tűzállóság
A tűzgátló elválasztás feladata, hogy az épület minden függőleges és vízszintes szerkezete tűzgátló építményszerkezetként működjön, ami gátat szab a tűzterjedésnek, így a bent lévők biztonságban kimenekülhetnek, a tűzoltók pedig megkezdhetik a beavatkozást.
Ábra: a tűzterjedés korlátozása az épületben tűzszakaszokkal

A tűz féken tartása szakaszolással

Ábra: a tűzterjedés korlátozása az épületben tűzszakaszokkal

Kezdetben minden tűz kicsi, majd egyre nagyobb lesz. Ha rendelkezésre áll elegendő éghető anyag és oxigén, és nincs fizikai tűzhatároló gát, akkor a tűz mind méretében, mind hőmérsékletében gyorsan tud növekedni, és végül részben vagy teljes egészében elpusztíthatja az épületet, vagy akár átterjedhet más épületre is.

A tűzvédelmi intézkedések az ilyen esetek megelőzését szolgálják. Nehéz az éghető anyagok mennyiségét ellenőrizni az épületekben, mert a berendezések és a felhasznált anyagok az épület élettartama során gyakran változnak anélkül, hogy alaposan mérlegelnék a tűzbiztonság szempontjait. Az oxigénellátás korlátozása rendkívül kockázatos tűzoltási stratégia, mert az égés során mérgező gázok vagy éghető gázkeverékek keletkezhetnek. Ezért a tűz terjedését az épületben időlegesen tűzszakaszok alkalmazásával akadályozzuk meg. A tűz tombolhat az egyik tűzszakaszban, s közben a bent lévők biztonságban kimenekülhetnek az épület többi, tűzszakasszal határolt részéből, a tűzoltóknak pedig van idejük, hogy bejussanak az épületbe és megkezdjék a beavatkozást.

Minden tűzszakaszt tűzgátló építményszerkezetek vesznek körül - vagyis a szakaszhatárok kialakítása és tesztelése annak megfelelően történt, hogy a tűz és a forró gázok, valamint ezek hatásainak átterjedését a szomszédos tűzszakasz felé megakadályozza. Ezek a határok lehetnek:

  • függőlegesek (falak, elválasztások, függőleges membránok)
  • vízszintesek (födémek, (ál)mennyezetek, vízszintes védőmembránok).

A leggyengébb tűzszakaszhatár teljesítménye szabja meg azt az időt, ami alatt a tűz átterjed egy szomszédos tűzszakasz felé.

Épület tűzszakaszokra bontása

Integritás (E)

Épület tűzszakaszokra bontása
Tűzgátló elválasztások általában az épület függőleges és vízszintes szerkezetei, amelyek határt szabnak a tűz terjedésének. Az elválasztások elhelyezését az épület tervezője (vagy tűzvédelmi tervezője) határozza meg a tűzvédelmi előírásokkal összhangban, például hogy egy adott maximális alapterületre korlátozza a tűzszakaszok méretét, vagy hogy megvédjen egy menekülési útvonalat.

Elválasztások tűzállósági kritériumai – miként zárják el a tüzet az elválasztások?

Az elválasztásoknak meg kell felelniük az alábbiak közül egy vagy több kritériumnak a tűzterjedés megakadályozására:

  • E: Integritás – képesség a lángok és a forró gázok átjutásának megakadályozására.
  • I: Szigetelés – képesség a hőmérséklet-emelkedés korlátozására a védett oldalon. A legtöbb esetben a védett oldal felületén az átlagos hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 140°C lehet - vagy legfeljebb 180°C egy pontban - a kezdeti hőmérséklethez képest.
  • R: Teherhordó funkció – egy szerkezet képessége a terhek vagy behatások elviselésére összeomlás nélkül. Az elválasztásokra csak akkor érvényes, ha a tűzszakasz határa teherhordó funkciót is ellát.

A tűzállóságot mindig percben fejezik ki, általában a 30 perc többszöröseinek megfelelő értékben. Pl. “REI 90” besorolást kap egy teherhordó tűzszakasz födéme, amely legalább 90 percig képes ellenállni a tűznek; “EI 60” besorolást kap egy szendvics szerkezetű (nem teherhordó) válaszfal, amely elzárja a lángok útját és alacsonyan tartja a hőmérsékletet legalább 60 percig.

Épületben alkalmazott tűzgátló elválasztások
Épületben alkalmazott tűzgátló elválasztások

Az E és I kritériumok célja a tűz terjedésének meghatározott időtartamig való akadályozása. Ha csak az “E” (integritás) van előírva, akkor a nem kitett felület hőmérséklete korlátozás nélkül emelkedhet. De ha a nem kitett felület hőmérséklete megemelkedik, akkor a szomszédos (nem tűz-)szakaszban az éghető anyagok spontán meggyulladhatnak. Így a tűz átterjedne erre a szakaszra is, még mielőtt a lángok és a forró gázok áthatolnának az elválasztáson. Ennek elkerülésére az “I” (szigetelési) követelmény is szükséges a tűzszakaszok, menekülési útvonalak, födémek stb. esetében.

Ha egy elem besorolása “EI”, vagy teherhordó elem esetében “REI”, akkor a hideg füst áthatolhat az elválasztáson, mivel a vizsgálati szabványok csak a forró gázokra vonatkoznak. A tűz során a hő aktiválja például a hő hatására duzzadó anyagokat a lineáris hézagtömítéseknél és a tűzgátló lezárásoknál tömör határt létrehozva. A hideg füst ebben az esetben áthatolhat, még mielőtt a tűz eléri az elválasztást. Ettől a tűz általában nem terjed át, de a füst gyakran káros az épületben tartózkodókra. A füst terjedése ellen a legjobbak a tömören, rés nélkül egymáshoz illeszkedő termékek, lehetőleg füstelvezető és légpótló rendszerrel együtt alkalmazva, amely eltávolítja a füstöt és friss levegőt juttat a térbe túlnyomás létrehozása nélkül.

Tűzgátló elválasztások típusai

A függőleges és vízszintes elválasztásokra több vizsgálati szabvány is vonatkozik. Mindegyik vizsgálati szabvány egy-egy konkrét elválasztás-típusra alkalmazandó.
Promat tűzálló építőlapok válaszfalban alkalmazva

Függőleges elválasztások

Promat tűzálló építőlapok válaszfalban alkalmazva

A nem teherhordó válaszfalak gyakran kisméretű téglafalak vagy betonfalak, szendvics szerkezetű elválasztások vagy aknafalak. Egyes esetekben a meglévő falakat kell feljavítani tűzgátló elválasztásnak vagy azért, hogy eleget tegyenek a jogi szabályozás vagy a kikötéseket megadó fél tűzállósági előírásainak. Még a teherhordó falak, pl. betonfalak módosítására is szükség lehet a tűzállóság mértékének növelése érdekében.

Szerkezeti elrendezésétől és kialakításától függően a tűzben a fal jelentősen elmozdulhat. Az elválasztó elemeknek és különösen a tűzvédő anyagoknak bírniuk kell ezt a fajta elmozdulást, deformációt, miközben teljesítményüket változatlanul meg kell őrizniük.

Ezért a tűzvédő lapokat mindig tesztelni kell az adott beépítés szerint. A csatlakozások végső, tesztelt kialakítását kell és szabad csak a gyakorlatban is megvalósítani, hogy integritásuk megmaradjon a tűzben.

A behajlás is erősen függ a vizsgálati minta magasságától és szélességétől. Ezért a vizsgálati jelentésnek vagy tanúsítványnak mindig világosan meg kell adnia a gyakorlatban megengedhető magassági és szélességi határokat. A vonatkozó európai vizsgálati szabványokban a maximális magasság a tűzállósági vizsgálatban általában 3 vagy 4 méter, mert ezt engedi csak meg a legtöbb vizsgálati kemence mérete. Bizonyos esetekben az elem magassága 1 méterrel a vizsgált magasság fölé növelhető, ha a tűzállósági vizsgálat során bizonyos további kritériumok teljesülnek. A piaci igények kielégítésére a magas falak vizsgálhatók tényleges magasságukban egyes kemencékben, vagy adott kódok alapján számítással lehet extrapolálni azokat a megnövelt magasságra.

Promat tűzvédő építőlapok tűzgátló falban
Promat tűzvédő építőlapok tűzgátló falban

A legtöbb falat áttörik a rajtuk teljesen átvezetett csövek és kábelek, vagy a csak egyik oldalon lévő pl. elektromos csatlakozóaljzatok. Ezek az áttörések gyenge pontok a tűzállóság szempontjából. A Promat falszerkezetei az aljzatokra és más, szokásos gyengítésekre kidolgozott megoldásokkal együtt kerültek bevizsgálásra, így számos átvezetésre alkalmas tömítést, tűzgátló lezárást kínálunk a cső- vagy kábelátvezetésekre.

Minden elválasztást standard elrendezésben vizsgálunk, de mindig vannak különbségek a vizsgálati minta és a helyszíni alkalmazás között. A különbségek egy részét a közvetlen helyszíni alkalmazások vagy műszaki döntések kezelik, de sok esetben specifikus vizsgálatokat kell végezni. Például a falak sarkait, a fal és a födém csatlakozásait, a sprinklerek tartóit vagy az elektromos kábeltálcákat tűzállósági vizsgálatnak kell alávetni.

Mindezek a "részletek" kulcsszerepet játszanak a tűzvédelemben, és fontosságukat nem szabad alábecsülni. A Promat évek óta élen jár az összetett és életszerű elrendezések tesztelésében, és minden konkrét esetre több megoldást kínál.

A gyakorlatban a nem teherhordó válaszfalak egyik kritikus kérdése a fal csatlakozása a fölötte lévő álmennyezethez vagy födémhez. A csatlakozásnak bizonyos mozgást lehetővé kell tennie a fal és a fenti födém tűzben történő esetleges elmozdulása esetén, ugyanakkor zártnak is kell maradnia a tűz terjedésével szemben. Erre dolgoztunk ki külön megoldásokat a falak lezárására, hogy tudjanak mozogni, de a tűz ne terjedjen tovább.

Részletes példa a vízszintes elválasztásra

Vízszintes elválasztások

Részletes példa a vízszintes elválasztásra

A vízszintes elválasztások több módon vizsgálhatók, ami nagymértékben meghatározza, miként teljesítenek majd a gyakorlatban. Ezért olyan tűzvédelmi rendszert kell választani, amelynek tesztelése az ön konkrét igényeinek eleget tevő konfiguráció szerint történik.

Az országos tűzvédelmi szabályzat tartalmaz előírásokat a tűzhatás várható irányáról: a tűz az alul lévő szakaszból a felette lévő szakaszba terjed. Egyes esetekben külön szabályok vonatkoznak a tűz felülről lefelé, a fent lévő tűzszakaszból az alul lévő tűzszakaszba való terjedésére is. Mindkét eset befolyásolja az építést, bár nagyon különböző módon, ezért a tesztelésüket is külön kell elvégezni.

A leggyakrabban alkalmazott vízszintes szakaszolások:

  • szerkezetileg különálló álmennyezetek (vízszintes membránok)
  • nem éghető vagy kevéssé éghető álmennyezetek
  • függesztett álmennyezetek, amelyek hozzájárulnak a teherhordó elemek tűzállósági teljesítményéhez (védelmi rendszerek)
  • álmennyezet a tűzgátló tetőszerkezet alkotóelemeként, üreggel vagy anélkül.
BŐVEBBEN A TŰZGÁTLÓ FÖDÉMRENDSZEREKRŐL >>
Szakértő műszaki támogatása Promat

Segítség az Ön projektjéhez

Szakértő műszaki támogatása Promat

További kérdései vannak, vagy nem tudja, melyik függőleges vagy vízszintes elválasztást alkalmazza a projektjében?

Ebben az esetben máris forduljon műszaki tanácsadó részlegünkhöz!

 

MŰSZAKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KÉRÉSE MOST >>